Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2008. június 4.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete hivatalos óvást nyújtott be a választási bizottsághoz a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok megszámlálásával kapcsolatos esetleges tévedésekre vonatkozóan. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hivatalos eredményhirdetés még nem volt, de tudomásukra jutott, hogy a szavazatok összesítése nyomán az RMDSZ-nek 19 szavazat hiányzik az 5%-os küszöb átlépéséhez. Az RMDSZ óvásunkban azt kéri, hogy Újszentesen, Óbében, Óbesenyőn és Temesrékáson ellenőrizzék és számlálják újra az érvénytelenített szavazatokat. Az RMDSZ-re Temes megyében több mint 11. 400 szavazatot adtak le, a küszöb teljesítéséhez hiányzó 19 szavazat kevesebb mint 1%-ot jelent. Négy évvel ezelőtt a temesvári tanácsba való bejutáshoz hiányzott 24 szavazat az RMDSZ-nek. Akkor is óvtak, de az óvást a választási iroda megalapozatlannak találta. /Pataki Zoltán: Megóvta a választások eredményét a temesi RMDSZ! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2008. június 5.
A Temes Megyei Választási Iroda elutasította a helyi RMDSZ szervezet óvását, amelyben az érvénytelenített szavazatok újbóli ellenőrzését és újraszámlálását kérték négy település (Újszentes, Óbesenyő, Óbéb és Temesrékás) hét szavazókörzetében. „A Temes Megyei Választási Bizottság – ugyanaz, amelyik választási plakátügyben is elmarasztalta az RMDSZ-t – elutasította az óvásunkat” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke. Bejelentette, hogy fellebbeztek a megyei választási bizottság döntése ellen a Központi Választási Irodánál. Ezúttal azt kérik, hogy a megyei tanácsosi listákra leadott valamennyi érvénytelen szavazatot ellenőrizzék és számlálják újra, mert Temes megyében feltűnően sok, 15387 érvénytelen szavazat volt. /Pataki Zoltán: Fellebbez az RMDSZ Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./
2008. szeptember 24.
A bánsági etnikumok, magyarok, németek, bolgárok, szerbek, horvátok és romák vezető személyiségeivel illetve közösségeivel szervezett találkozón vett részt, valamint látogatta meg egyes oktatási vagy művelődési intézményeit az a 22 újságíró, akik a PER (Projekt on Ethnic Relation), Terv az Etnikai Kapcsolatokról ötnapos rendezvénysorozatára jött el tájainkra. A bukaresti székhelyű Közép-, Kelet-, Dél-Kelet Európai Régiós Központ valamint annak marosvásárhelyi irodája 2004 óta több alkalommal szervezett dokumentációs utakat etnikai közösségekbe a sajtó munkatársainak. Temesváron az újságírók találkoztak Marossy Zoltán alprefektussal és Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel, rövid városnéző sétán vettek részt, majd Nagyszentmiklósra utaztak, ahol a helyhatóság vezetőivel találkoztak és tájékozódtak a vidék nagy szülötte, Bartók Béla emlékének ápolásáról. Óbesenyőn a bolgár közösséget keresték fel, ezután pedig találkoztak a német és a szerb etnikum képviselőivel. /Szekernyés Irén: Újságírók a toleranciáért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2009. június 12.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
